Bátor II. József-kori katonai leírása 1783-1785
Bátor
Egerbakta 2, Szarvaskő 1 3/4, Eger 3 3/4, Egerbocs 1 1/4, Hevesaranyos 3/4, Bükkszék 2 órányira van.
A templom szilárd kőépület.
A helységen folyik keresztül a Laskó patak, amely Hevesaranyos felé a réteken ingoványos, és semmiféle járművel nem lehet rajta átkelni. A falutól délre a malom előtt még egy másik kis víz csatlakozik hozzá, amely a feljebb lévő csárda mellett folyik el, és a hidakon kívül semmiféle járművel nem lehet rajta keresztülmenni, habár az először említett csárdával szemben van egy gázló, de csak lóháton és kis járművel használható. Ez a patak sziklák között folyik tovább a második malomig, innen kezdve egészen sekély, homokos és köves a medre.
Bükkszék felé magas törzsű, sürü tölgyerdőség van, amelyen az utakat leszámítva semmiféle jármüvei nem lehet keresztülmenni. Szarvaskő felé általában magas törzsű, sűrű tölgyerdőség van, amelyen – éppen úgy, mint fent – a meglévő utakon kívül semmiféle járművel nem lehet áthaladni.
A két patak mentén lévő rétek kissé mocsarasak, és sohasem száradnak ki teljesen, ezért semmiféle jármüvei nem járhatók.
Az út Egerbaktára a második malomig jó. A Laskó patakon átmenve elágazik, az egyik a hegyeken át kelet felé az Örvény patakon vezet át, és Egerbaktától nem messze beletorkollik abba az útba, amely Sirok felé megy. A másik a völgyben megy és gyakran keresztezi a Laskó patakot. Csak könnyű járművel járható. Az első ellenben minden időben, minden jármüvei járható. Az út Szarvaskőre a Kis Petri csárdáig, azután tovább Eger felé minden járművel esős időben is elég jól járható. A Hevesaranyos, Bükkszék és Egerszalók felé vezető utak szintén elég jók.
A falut minden oldalról körülötte lévő magaslat uralja, a legmagasabb a Pipis hegy.
A Laskó-patakról
Laskó/Szikszói/Szikxodi víz első említése Bátornál történik. Itt Hevesaranyos felé a réteken mocsaras, délre egy másik víz (ma: Bocsi patak) csatlakozik hozzá, mely köves, később homokos és sekély. Egerbakta a Laskó patak mentén fekszik, a vize ott 5 lépés széles és mocsaras. Egerszalóknál jelentéktelennek nevezik, Kerecsendnél (nincs megnevezve) 1 öl széles, medre mocsaras. Pusztaszikszónál a templomtól délre folyik, part nélküli mocsaras mederben a Fácánoskertig, ahol 6-8 láb mély és meredek partok közé szorul. Füzesabonynál 6-8 láb mély, partja meredek, 10-15 lépés széles, medre nagyrészt homokos. Mezőtárkánytól északra 12-15 lépés széles, 6-8 láb mély, medre a faluig homokos, partja meredek, azon túl a réteken át nincs partja, azokat esőzés idején elönti, medre mocsaras.
A Laskó patak a katonai leírásban több helyen is előfordul; Bátor, Egerbakta, Pusztaszikszó, Füzesabony és Mezőtárkány vizeinek leírásánál. A név az elpusztult Laskó falu emlékét is őrzi. A kutatók szerint a középkorban elpusztult település Mezőtárkány határában állt.
A Laskó menti rétek Bátornál állandóan, Egerbaktán esőzéskor mocsarasak.
A Bocsi patakról
A Bocsi pataknál kissé ingoványosak a rétek Hevesaranyoson, ez különösen jellemző a két patak által (Bocsi patak, Laskó patak) közrefogott Bátorban.
Az Örvény patakról
Örvény patak (az I. katonai felvételen Orván bach) Bátornál az országleírás szerint a Laskótól keletre (a valóságban nyugatra) folyik.
Pipis hegy
Bátornál a Pipis hegy a legnagyobb magaslat (349,1 m, a II. katonai felvételen nincs megnevezve, a III. katonai felvételen Pipiske tető, ma: Pipistető)
Forrás: Csiffáry Gergely – B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)