Hová mén a tej?
Tolna Megyei Népújság – Egész sor olyan magyar szólásmondást ismerünk, amelyhez az adta az ötletet, hogy egy-egy földrajzi hely neve valamely közszavunkra hasonlít.
Akinek Apadra megy a szeme, azon már látni, hogy aludnia kellene, egyre szűkül, apad a szeme nyílása. Hasonló értelemben szokták mondani arról, akinek májcl leragad a szeme, hogy indul Hunyadra, vagy azt, hogy elmegy Álmosdra.
Akit úgy jellemeznek, hogy Bátorban lakik, azt bátor embernek tartják, aki meg Heves vármegyéből való, az heveskedni szokott, mert így intik le: nem Hevesen vagyunk! Ennek rokona ez a mondás: legjobb Békés megyében lakni. (A békesség a legfontosabb.)
Ha a korsó Törteire megy, az azt jelenti, hogy eltörik. Aki pedig Biharban azt mondja, hogy „eljöttek Derecskéről az éjcaka”, az tud- tul adja, hogy egy kis dér volt az éjjel. Azt, hogy Tárcsán lakik, arra az emberre szokás mondani, aki a vásárban nem enged az alkudozó- nak, tartja az árat. Sárváron jártál? — kérdik attól, aki besározott csizmával, lábbelivel érkezik valahonnan. Nem éppen hízelgő, ha egy menyecskéről azt mondják, hogy Adonyból való, mert azt értik rajta, hogy nem nagyon kéreti, könnyen adja magát…
Futakra mén — ez kettőt is jelenthet: vagy azt értik rajta, hogy a tej kifut a lábasból, vagy pedig azt, hogy megijed és megfutamodik valaki. Vagyis, hogy nem éppen Bátorban lakik.