Share

Látnivalók

Látnivalók

01

Bátor tanösvény

A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be.
A tanösvény 8,6 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe.

A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.

02

Nagy-oldal

Bátor déli határában magasodik a bátori Nagy-oldal Természetvédelmi Terület. Az 1978 óta védelem alatt álló területen az élő és élettelen természeti értékek iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő értékeket. A Laskó-patak völgye fölé magasodó, vöröses-barnás sziklakibukkanásokkal tarkított meredek oldal a geológiai értékek tárházát biztosítja, hiszen a különböző korú alkotó kőzetek megfigyelésére van lehetőség. Az egykor bányászati tevékenységekkel megbolygatott területeket mostanra visszahódította a természet, de a pala vagy a radiolarit megfigyelésére megmaradt a lehetőség a felhagyott bányaudvarok területén.

A földtani érdekességeken túl azonban az élő természeti értékek is szépen példázzák a természetvédelmi intézkedés hasznosságát. Az erősen szilikátos alapkőzet, a radiolarit felszínén savanyú talajtípus jött létre, amely kedvező feltételeket biztosított a talaj savas pHját kedvelő növényzet számára. A növényzet többek között a mészkerülő tölgyes társulás fajaiból (pl. orvosi veronika, fehér perjeszittyó), szilikát-sziklagyepi növényekből (pl. magyar kőhúr, északi fodorka, parázsmoha) áll jelentős mértékben.

03

Szent Imre római katolikus plébániatemplom

Bátor templomának első említése 1283-ból származik. Az első templom 1696-ban a kálvinisták kezére került, 1720-ban már romokról írnak csak a jelentések.

Később egy szegényes kőtemplomként említik, Egerbocs filiájaként. Végül a bátoriak 1775-ben fogtak hozzá új templomuk építéséhez. A templom az egri káptalan költségén épült, a bátori lakosok közreműködésével, akik ezért egy év mentességet kaptak a közmunkák alól.

Bár a tetőszerkezet gerendáit 1777-ben már elszállították a poroszlói Tiszarévtől – melyeket valószínűleg az Északkeleti-Kárpátokból úsztattak le idáig –, a templom még 1782-ben sem állt teljesen készen.

811-ben Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel, míg a mellékoltárát Nepomuki Szent Jánosnak. Építését valószínűleg Francz József egri püspöki építész felügyelte.

Ma a templom a falu ősi, már az Árpád-korban lakott központjában, egy dombon áll. Az egyhajós épület keletelt, azaz egyenes záródású szentélye kelet felé tájolt. A hajóhoz északi oldalról egy sekrestyét építettek. A csehboltozattal fedett hajó berendezése a 18 századból végéről származik, a főoltárképet 1875-ben festette Zirkler János egri festő.

A templom előtt található faragott kőkeresztet 1903-ban állították.

1

04

Nepomuki Szent János kápolna

1823-ban Kiss István császári és királyi kapitány emeltette, de később pusztulásnak indult. Lipovniczki János egri kanonok később áthelyeztette a plébánia kerítéséhez, ahol 1845. október 12-én ünnepélyesen újra felszentelték.

Az épület későbarokk, népies jellegű építmény, eredetileg szekfűs, rozettás, indás motívumokkal tarkított stukkók borították, melyek sajnos a későbbi felújítások során eltűntek. A félköríves záródású nyeregtetőt eredetileg fazsindely fedte.

A kápolna eredeti tartozéka volt egy fából faragott Nepomuki Szent János szobor, mely az idők során eltűnt.

A kovácsolt vasrács és a farácsos kapu a 175 éves eredeti állapotot őrzi.

05

Római katolikus plébánia

A Hunyadi János u. 36. szám alatt található az eredetileg barokk stílusú, szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, egytraktusos, oldalfolyosós épület. Az udvari oldalon a két szárny találkozásánál a folyosót négyzet alaprajzú térrel bővítették. A folyosó csehsüveg boltozatos. A szobák síkfödémesek. A plébániát feltehetően az egri káptalan építtette. Később az utcai homlokzatot jellegtelenül átalakították.

06

Erdészház

A Kossuth u. 5. szám alatt található a 19. század közepén barokk stílusban épült erdészház. Az úttól távolabb, enyhe emelkedőn álló, földszintes, téglalap alaprajzú, az úttal párhuzamos gerincű nyeregtetős lakóház. Kéttraktusos, síkfödémes helyiségek, 19. század közepi nyílászárók. Főhomlokzatának közepén és az épület két végén fedett előtér. Telkén több melléképülettel.

07

Erdőtiszti lakás

Hegyalja u. 1. szám alatti historizáló, 19. század második felében épült lakóház. Domboldalon álló, L alaprajzú, földszintes, egytraktusos, kontyolt nyeregtetős lakóház, faoszlopos tornáccal és gazdasági épülettel. Egyik helyisége részben csehboltozatú, a többi síkfödémes. Konyhában nagyméretű épített tűzhely. Ma magánház.

08

Wagner-kúria

A Wagner-kúria a XVIII. században épült. A felújításra váró épület magasföldszintes, szabadon álló barokk lakóház, egyszerű szalagkeretes, vasrácsos pinceablakokkal.