A nedves kaszálórétek fokozottan védett madárfaja, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A telet Afrikában, a Szaharától délre tölti, ahonnan tavasz végén érkezik vissza. Május-júniusban a magas fűben rakja fészkét, ilyenkor gyakran hallani a hímek jellegzetes recsegő hangját, melyből a Crex crex latin neve is ered. A fiókák júliusban kelnek, és augusztus végére vállnak röpképessé, hogy ősszel az idős madarakkal együtt újra Afrika felé vehessék útjukat.

A rovarokkal táplálkozó búbosbanka az állatok által legeltetett ligetes rétek, színpompás madara. Vonza az állattartó telepek közelsége, mivel az állati ürüléken kikelő lárvák jelentik egyik fő táplálékát. Öreg fák odúiban, istállók padlásain költ előszeretettel. Fiókái a támadók ellen bűzös ürülékükkel védekeznek, ezért is kapta a nép nyelvében a büdösbanka, ganajmadár, vagy a fostos bugybóka nevet.

A felnőtt egyedek ősszel indulnak meg dél felé, hiszen a telet Afrika középső vidékein, sok ezer kilométerrel délre, az Egyenlítő mentén töltik.

A színpompás gyurgyalag homokos partfalakba ássa 1,5–2 m hosszú járatát, melynek a végén található kötőüregben neveli kikeléskor csupasz fiókáit. Társas madár, telepekben szeret költeni. Tápláléka leginkább szitakötőkből, lepkékből, sáskákból áll, melyeket röptében kap, és fogyaszt el. Elkapja a darazsakat és a méheket is, melyeknek fullánkját kitépi, és úgy fogyasztja el azokat. E különleges táplálkozási szokása miatt kapta a méhészmadár nevet is, holott a méhek a táplálékának csupán csak néhány százalékát teszik ki, azokat is kényszerből, hűvös időben fogyasztja, amikor más rovartáplálék nem repül.

Közeli fajrokonai a trópusokon élnek, a mi gyurgyalagunk ritka kivételként vetődött ilyen északra. Mivel melegkedvelő madár, a telet ő is Észak-Afrikában, illetve a Közel-Keleten tölti. A táplálékban gazdag területekig képes több, mint 10 000 km-t is vándorolni, akár egészen Pakisztánig.