Share

4. állomáspont

4. állomáspont

04

Az egykor Egert – és rajta keresztül az Alföld északi részét – a Felvidék városaival összekötő történelmi kereskedelmi út felettünk futott a hegygerincen. Szarvaskő felett ágazott le a Kassára vezető ága, míg az itt elhaladó, északi irányba futó út Rimaszombattal, Fülekkel, és Losonccal kötötte össze. A felvidéki városokból áramlottak Eger felé a hegyvidéki ipar termékei: a vasból kovácsolt munkaeszközök, a fenyő fűrészáru, míg délről az Alföld búzája, lábon hajtott marhacsordái, Eger borai utaztak szekéren a felvidéki vásárokba.

Erre a kereskedelmi ütőérre csatlakozott rá a Bátor, és Hevesaranyos felől érkező történelmi kereskedelmi út, melyen éppen állunk (a térképen Bátortól keletre látható pirosan jelzett út).

A földutak talaját a szekerek kereke felvágta, és a fellazult talajt az esővíz elhordta a keréknyomokból. Ez a folyamat évszázadokon keresztül ismétlődött. Mikor egy út túlmélyült, megállt benne az esővíz és állandósult a sár, ezért mellette egy új utat nyitottak – és a folyamat kezdődött elölről. Ezért látható ma számtalan felhagyott, bemélyült út itt egymás mellett az erdőben.

Az előttünk található források voltak az utolsó itatóhely, mikor a bátriak az egri piacra szállították terményeiket ökrösszekereikkel. A piacolás úgy zajlott, hogy a piac előtti nap estéjén a nehéz, terményekkel megrakott szekereket felvontatták a Szekerállóra, mely a felettünk magasodó hegytető gerincén, a következő állomáspontunkon található.

A Szekerállón otthagyták éjszakára a magpakolt szekereket, az ökrökkel meg visszaballagtak a faluba. Másnap hajnalban így a kipihent igavonókkal felballagtak az előző este fennhagyott szekereikhez, befogták az ökröket, és mivel innen Egerig szinte folyamatosan lejt az út, kipihent állatokkal érkeztek az egri piacra.

E hatalmas kereskedelmi forgalomra épült felettünk a Csárda-hegyen az egykori csárda, melynek nyomát mára csak a helynevek (Csárda-hegy, Csárdahely), a régi térképek és a szájhagyomány őrzi. A legenda szerint megfordult itt a híres bükki betyár, a közeli Mónosbélen született Vidróczki Márton is – aki a közhiedelemmel ellentétben bükki betyár volt, a Mátrában csak élete utolsó két évét töltötte. A szájhagyomány szerint az egri káptalan bátori uradalmáról 300 db birkát hajtott el egyszer, melyet a szomszédos hegyen megsütött, és meghívta lakomára a környező falvak lakóit. Azóta hívják ezt a helyet Báránysütőnek.

Betyársztori

A hatvanas évek betyárvilágának eseményeire emlékeztető sertéstolvajlás történt az elmúlt napon az érseki uradalomnak Bakta és Bátor között elterülő tóvölgyi erdejében. Az eset fegyveres harccá fejlődött, amelynek áldozatul esett a tolvajok egyike, akit az üldöző vadőrök golyója halálra sebsett, ugyhogy mire kórházba szállították volna, már nem volt benne élet s még személyazonosságát sem lehetett megállapítani.