9. állomáspont
9. állomáspont
Az egykor itt húzódó mélytengeri árok üledéke az itt működő bazaltos vulkanizmusnak, illetve az egymástól távolodó lemezszegélyeknek köszönhetően (3. állomáspont) folyamatosan mozgásban volt. Az árok pereméről hatalmas kőzetblokkok suvadtak, csúsztak a mélybe, átgyúrva az itt lerakódott mélytengeri üledékeket, összekeverve azokat – ezeket a kőfejtő bal oldalán figyelhetjük meg.
Így kerülhetett egymás mellé a bazaltos törmelék, az elpusztult egysejtű sugárállatkák kovavázainak tömegéből kialakuló radioláriás agyagpala, és a homokkő, melyek mind-mind különböző területeken, különböző időkben, különböző környezetben keletkezetek.
A Nagy-Oldalon a jura korú – 165 millió éves – agyagpalában több helyszínről is kerültek elő mangángumók, melyeknek kialakulását legújabban a mélytengeri ofiolit öv vulkanizmusához, azon belül is a mélytengeri füstölők, illetve az azon kialakult kénalapú életformákhoz kötik.
A Nagy-oldal legjelentősebb mangán előfordulása Tyúkfészeknél – lejjebb, az országút nagy kanyarulatában – található. Itt egy jelentősebb mangánfeldúsulás telepe után hajtottak kutatótárót az 1950-es években, melyet kísérleti céllal Ózdon próbáltak kohósítani is. Az egykor kb. 3 m hosszú kutatótáró eleje mára már beomlott. A kohósítás eredményeiről nincs hír. Fedőjében geothit és mangán cementanyagú kiválások, melyek a jura képződményekből mobilizálódtak.
A Darnó-vonal
Az afrikai és az európai kontinentális kőzetlemez körülbelül 100 millió éve kezdett közeledni egymáshoz, és az ütközés következtében az afrikai az európai kőzetlemez alá bukva elkezdte felgyűrni az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjait, a közeli Alpokat és a Kárpátokat. Az afrikai kőzetlemez egy leszakadt darabja a mai Kárpát-medence területébe ékelődve kialakította a Kárpátok ívét. Ez a mozgás a mélyben még ma is tart, Afrika leszakadt darabjai északra sodródnak, alábukva az eurázsiai kőzetlemez alá. E két nagy mélyszerkezeti egység találkozását jelöli ki a Balaton–Darnó-vonal törésrendszere, amely mentén az elmozdulás még napjainkban is zajlik. Így ma ez a régió hazánk szeizmikusan legaktívabb része, mindezt a régióban néhány évente kipattanó, szerencsére gyenge, nem pusztító földrengések jelzik.